Akadémiai nyelvészet: A hangok nem értelemhordozók a szavakban! Mi a NYELV? A MÉK szerint: Az ízlelésnek, rágáskor a táplálék keverésének, a nyelésnek, embernél a beszédnek, a szájba
NYEREG – Az a lószerszám, melyen lovagláskor ülnek [NEM finnugor tőből] A NYEREG, az NY.R – R.NY gyökből indul: NYeR – ReNY. A NYEREG, NYERGEL, NYARGAL, ugyanaz a fogalomkör. A NYeRGeL
Mondják a hivatásos nyelvészek, hogy a BÁLA német szó volna. Nézzük valós eredetét. Mi a BÁLA? Egy göngyöleg. Akár a NYALÁB. Egy NYALÁB széna, egy ÖLElés szÁLAstakarmány, amit ké
Üknyéd nem esik túl messzire Nyikó feje nevű hegytől, ahonnan a kanyargó Nyikó patak ered. Székelyudvarhely és NYikó folyása közt van a Baknya domb, amelyről kilátás nyílik a Nyikóra
NYELV – Az ízlelésnek, rágáskor a táplálék keverésének, a nyelésnek, embernél a beszédnek, a szájban levő izmos, mozgékony szerve. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A NY
NYEREG – Az a lószerszám, melyen lovagláskor ülnek [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] A NYEREG, NYERGEL, NYARGAL, összefüggnek. Az NY itt is elNYúló. Általában hosszú
Ősmag(yar)-nyelvi szavaink NYELV – Az ízlelésnek, rágáskor a táplálék keverésének, a nyelésnek, embernél a beszédnek, a szájban levő izmos, mozgékony szerve. [MÉKSz szerint: finnugo
Magyar szógyökök a román nyelvben LIMBĂ – nyelv. A NYELV tulajdonságaiból kell kiindulni: könNYEdén, lazán mozgó, egy pontban rögzítéséből eredően LENg, lengő, mint a LIM-LOM, öss