TALENTUM – Kiváló tehetség(ű személy). Az ókorban nagy értékű pénz. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] A TALENTUM, tálentom a T.L – L.T gyökre épülő szó: TaL – LaT. Több vonatkozásban kell vizsgálni a szót. A TALENTUM, tálentom, súlymérték is volt az ókorban, így mérték az aranyat, ezüstöt.

A súlyok esetében viszonyítási TALÁNY (nt – ny) volt, mennyi lesz, és a mérleg TÁLAiban levő anyagok pontos súlyát a fonTOLÓ TOLOgatásával TALÁlták el. A TUM = TÖMeg. A mérték szerinti volt a fonTOLÁs, LATOLÁs. A letolás kifejezés is innen ered. Ha nem felelt meg a mérték szerint – letolták a latról – értéktelen lett.  

A TALENTUM, tálentom, mint tehetség, az elme képességével kapcsolatos megnevezés, a szélesség a TÁL – LÁT hasonlat nyomán indult. Itt a széles LÁThatár, a LÁTÓkör nagysága, kiterjedése, a TALÁNYok megoldására való tehetség, készség volt a döntő hasonlati tényező. Mindez a ’TALÁN TÁN’ mérlegelés, fonTOLgatás, a megoldandó kérdések TÖMege, súlya arányában. A kérdés mindig az volt: kinek, mennyi TÁLENTOM adatott? Ugyanis ezzel az adottsággal volt képes a dolgok TÖMegét, TUMegét megoldani. A közösségen belül az egyén ezzel a súllyal (tum) esett a LATba. A LAT a mérleg TÁLja. Vizsga volt, mérlegre tették: TÁLon TUM – mennyit ér? Képességei szerinti fonTOLÁs, LATOLÁs tárgya lett.  Az NT kötött mássalhangzó-páros itt alvógyök: N.T – T.N, és jellemzőt rejt: NeT – TeN. Ez felületvonatkozású, és a tiszta sima, fénylő vízfelület hasonlata (ned = víz). Ha valakit képesnek, alkalmasnak minősítettek egy feladatra, felkeNETett. Ez esetben vagy víz alá merítették, vagy olajjal kenték fel. A NET, TEN az utódnyelvekben is felület jelentésű, de magyarázat csak magyarul adható rá. Összegzésül: aki a vizsgán, a jelképes mérlegTÁLON elmei képessége TÖMegével (tumegével, tomegével) ’ütötte a mércét, súlyt’ az fénylő tehetségnek, azaz TÁLENTOMnak, TALENTUMnak minősült. A vizsga jelképesnek is mondható, hisz a közönséges embernél esetenként maga az élet volt a mérleg. A kifejezés még az egynyelvűség idején megszületett, az utódnyelvek onnan örökölték meg.