TÁRCSA – Tengelyen forgó korong alakú alkatrész. Telefonkészüléken a számlap fölötti lyuggatott korong. Talajművelő gépeken a talajt lazító, tengelyen forgó éles korong. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia < germán]

A TÁRCSA a T.R – R.T gyökből indul: TáR – RoT. Az ősnyelvben, de a mai magyar nyelvben is, körmozgást leíró szavakban, mint TURul, TÉReng, TÉRül stb. értelemmeghatározó gyökszó. Ugyanakkor kiTERülés, kiTÁRulkozás. A TÁRCSA kerek, kör alakú TÁRgy. Az RCS kötött mássalhangzó-párosa az erős R és a csavaros CS szövetsége, hasonló egy eRős és egy CSalafinta ember kettősére. Az RCS hangcsoport – ÁRCSA – a tÁRCSA lehet forgó, esetleg vékony tengelyen forgó, amelynek vékonyságát a kARCSÚ szóban adja vissza. A forgótÁRCSA hangot adó. A szÖRCSÖg, szÜRCSÖl, hÖRCSÖg szintén hangutánzó megnevezések. A habARCSOt körmozgással készítik. Körmozgást megjelenítő: kORCSOlya, tekERCSEl, tÁRCSÁz és más szavakban. Az RCS páros, mint alvó R.CS – CS.R gyök: RaCS – CSáR, többnyire hanghatást leírók a RACCSol, RECSeg, RICSaj CSÁRog, CSÁRmál stb. Ezek mutatják a szóelemek szétágazó értelmi kapcsolatait a magyar nyelvben, de azt is, hogy a TÁRCSA szó nem germán, francia, német közvetítéssel került a magyar nyelvbe, hanem eredeti magyar szó. Netán csak annyi, hogy azok megörökölték az ősnyelvből, az ómagyar nyelvből. Még van egy ok erre a CzF Szótár leírása nyomán: „Azon kiczirkalmazott kör, vagy kerek tábla, melyre a czéllövészek irányoznak. Egyezik vele a régiektől ugyanezen értelemben használt tárgy, t. i. e két szó között oly alaprokonság van, mint a varangy és varancs; a göröngy és göröncs között.” Kiem. K.S. A kezdetek idején nem telefonra, nem földművelőgépre alkalmazták a TÁRCSÁt, hanem harci felkészülésre, céllövésre. A célpontot TÁRGYnak nevezték régen magyarul. Innen az angol TARGET = célpont. A TÁRGYalás is egy célt követ. CÉLpontként, azaz TÁRGYként, kerek TÁRCSÁt használtak, használnak. Ha eredeti szerepét vesszük alapul, akkor a fordítás sokatmondó: TÁRCSA – CSATÁR. Azaz CSATÁRok, CSATÁRa felkészülők eszköze volt a célTÁRCSA. A TáRCSa – CSaTáR hangváz: T-R-CS – CS-T-R. Ez ősnyelven fogant szó, amelynek a mai magyar nyelven van elfogadható, teljes magyarázata. A fentiekben bemutatott kapcsolatokat, a zárjelben – eredőnek, közvetítőnek – feltüntetett nyelvek nem tudják ily bőségben, vagy talán sehogyan felvonultatni.