TEGNAP, MA, HOLNAP

TEGNAP – A mai napot megelőző napon. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: tege’minap’ (< ?a) + nap] A TEGNAP a T.G – G.T gyökből indul: TeG – GaT. A TEGnap elmúlt, véGET ért. Ami veszTEG van, az pihen, megszűnt mozogni. A TEGnapok, mint réTEGek egymáson nyugszanak. A beTEG nem tevékeny, pihen. A GÁT lezár egy folyamatot. Az ősnyelven a táró-GÁTló ajtót, kaput jelentett. Ezt az utódnyelvek örökölték meg (Tür, door, gate). Székelyföldön amikor valami visszavonhatatlan baj ér: – Na, ejjól béTEvé (g) nekünk az ajtót. A GN hangcsoport – EGNA – a tEGNApok, mint levetett kabátok, fogason lÓGNAk. A tEGNApok már nem fOGNAk ki rajtunk, az a holnapok esélye. A tEGNApjainkra az utolsó vÉGNApunkig emlékezünk. A fordítás: TEGNAP olyan, mint a lePENGETett adósság. A TeGNaP – PeNGeT hangváz: T-G-N-P – P-N-G-T. A fordíthatóság és hangváz igazolja a szó magyar eredetét. GN – NG kapcsolat: a teGNap már lecseNGett nap. MA – E napon. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] A MA szó az ÍM – MA ősgyök értelmét hordozza: ÍME, bemutatom a MAI napot. HOLNAP – A maira következő napon. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: hol ’hajnal’ < finnugor] A HOLNAP H.L – L.H gyökbővítmény: HoL – LoH. A HOL – HALvány, azaz fehér, üres ismeretlen. A HOLnap új LEHetőségek napja, a valamilyen célért LOHolás napja. A HOL különböző szóösszetételekben lehet (ismeretlen) hely jelentésű is: iHOL, aHOL,valaHOL stb. A HOL az a NAP, amelyet még nem ismerünk. A másnap még ismeretlen, az üres, azaz HOL nap elhozza az ő titkait megjelenésekor. A HOLNAP annyi ismeretlent rejthet magában, mint a fehér szín, amely felbontva az egész színvilágot mutatja. Lehet ilyen a HOLNAPunk. Az LN hangcsoport – OLNA – minősítést, képesítést megjelenítő: asztALNOk, dALNOk, ELNÖk, mOLNÁr, tOLLNOk, ÜLNÖk stb. Az LN páros, mint L.N – N.L alvógyök: LőN – NőL, a LŐN (lett, van), LEENdő, NŐL (növekedik), voNAL (folytatólagos) szavakban kapcsolódik a HOLNAP gondolatához. LN – NL: a hoLNap lehet egy külöNLeges nap, de majd beajÁNLja magát.