TOKÁNY Vagdalt húsból készült, hagymán pirított, borssal fűszerezett, bő lével tálalt húsétel. [bérnyelvészet szerint: román]

A TOKÁNY szó T.K – K.T gyökből indul: ToK – KoT. A TOKány, TÉKolt, TÁKolt éTEK. A TOKány erdélyi eredetű húsételként ismert, főként hagymával ízesítve. Egyszerűen elkészíthető, egyszerű és nagyszerű étek. Némelyek meggondolatlanul, román eredetű ételként írnak róla.

Gombocz Zoltán, A régi magyar ételnevek eredetéről című, A Magyar Nyelv közérdekű folyóirat 1905, áprilisi számában írta: „A tokány az erdélyi magyarság eledele volt; már ez is világos útmutatás arra, hogy a szó eredetét ne a törökségben keressük, hanem abban a nyelvben, a melyből az erdélyi népies ételnevek egy része való, t.i. az oláhban. S csakugyan az oláhban pontos megfelelője kínálkozik tokány szavunknak: tocană […]”

Gombocz Zoltán nyelvész volt, finnugrista, aki szintén a szólopkodás elvét vallotta. Szerintük, ha egy szó valamely nyelvben fellelhető, akkor a magyar onnan vette (lopta), mert szintén szerintük, a magyar képtelen szavakat alkotni, neki kötelezősen majmolni kell, mivel így akarja beállítani a bérnyelvészet.

Akik a magyar nyelv, a magyarság kezdetét Árpád idejétől vélik indulni, azoknak is illene tudniuk: Erdélyben a románság a tatárjárás után jelent meg. Amely ételnevet magával hozott, az ősnyelvből örökölte. A többit az erdélyi magyarságtól. Az erdélyi román népi tájnyelvnek majdnem minden kulcsszava magyar eredetű.

Amint a TOKÁNY nevű étek nem román eredetű, úgy a neve sem. A szó román nyelvi felbontásban nem elemezhető, és azért, mert nem román eredetű étel.

Még akkor sem, ha 24 karátos írók jegyzik annak. A gyöknyelvészeti elemzés ellentmond a veretes nevű íróknak is.

A TOKÁNY is egy pörköltféle, bár különbözik az ízek tekintetében.. Eredete a neve alapján a messzi ősiségben keresendő. A kezdetben a TÁKol, TÁKász, TAKács, TÉKol, TÉKa, TIKol, TOKol, TOKányol(!), TÖKöl, TUKmál szavak közhasználatban voltak.

A TOKány étek neve akkortól indult. Azt is hiába mondják, hogy nem kell paprika bele. Az ősi időkben a TOKÁNY étek keletkezése helyén, az emberiség bölcsőjének számító, Vízközi mezőn, Sineár síkságán megtermett a paprika.

Akkor?

A TOK gyök a munka jelölése: ták, ték, TOK stb. A TOKányt kavarni kell, bele kell KOTorni, hogy ne égjen rá az edény aljára, oldalára.

A szó, a megnevezés nem egy csapásra alakult ki. Az edényben KOToróhoz, kalányolóhoz intézték a kérdést: – Mit TÁKolsz, TOKolsz ott? A válasz: – KENYre (kenyérre), KÉNYre (kedvre) ÍNYre valót. A KÁNYolás KANYargató, KALÁNYoló kavarás. Mindig a gyökereket kell keresni. Mi miért, miként indult el?

Az első főzési próbálkozás nyomán született a név. Természetes, hogy az első TOKÁNY nem kifinomult ízérzetet közvetített. Egy ételkészítési TÁKolmÁNY próbálkozás volt. Tettek bele ezt is, azt is, aztán megfőzték. Jó lett, nem lett – megették. De tanultak belőle: kell még ilyen vagy olyan fű, a másik meg nem, abból nem teszünk többé. Végül jó íze lett. De ahány konyha, ahány szakács – annyiféle szokás! S így a változatok egyéni jelleget kaptak.

A gulyát őrző a marhahúsból készített gulyást. Az elején az is TOKÁNY, mert az üstben KOTorták, kavarták. A juhász más anyagból, másképp, más ízesítőkkel. Ezt más jelzővel illették. A kondás süldőhúsra megint más ízeket használt. Évezredek alatt kialakultak a változatok. Ma már finomabbnál finomabbak, többnél több, jobbnál jobbak.

A TOKÁNYok a TANYÁKon készültek. ToKáNY – TaNYáK hangváz: T-K-NY – T-NY-K.

ANYÁTOK készít jó TOKÁNYt. ToKáNYaNYáToK hangváz: T-K-NY – NY-T-K.

A TOKÁNY készítésekor KÖTÉNYt kötnek, mert esetenként fortyog, rotyog és kipukkanhat a ruhára. De meg úgy is illik, KÖTÉNYben. ToKáNY – KöTéNY hangváz: T-K-NY – K-T-NY.

A K hangcsoport – OKÁ – a tOKÁnyt helyi szOKÁs szerint a szAKÁcs, tÁKOlja, tÉKOlja. A KÁNY körértelmű, és a KANYarítós KAvargatást, KalÁNYolást jelenti. Az ÁNY (ánt) egy munkafolyamat, vagy érési folyamat bevégzett állapotát jelenti (költemény, alkotmány, leány, asszony stb.). Kész az éTEK, TÁKolva a TOKÁNY KÉNYetekre.

A TOKÁNY szó NY hangja az NT viszonyítóval fölcserélhető. Ez jelentheti az elkészítési módot, és arra is gondolhatunk, hogy volt ehhez hasonló étel, amelyet máskéNT készítettek el, és volt is.

Mintha mondaná: Ez TOKÁNT készült, az pörkölt, amaz gulyás módra, tehát más szOKÁs szeriNTi.

Hangsúlyozom a TÁKolás nem a rosszul végzett munka jelölője volt a kezdeTEKkor. A tek, ték, tak, ták, TOK, tök, tuk gyöksor rendkívül fontos kifejező és komoly értelmet hordozott a tekintet, jótékony, takács, tákol, TOKány, tökéletes, tukmál szavakban is.

Nem román kölcsönszó, hanem sajátosan eredeti ómagyar ősnyelvi szó!

A TOKÁNY készítéshez KONYÍTani kell.
ToKáNY – KoNYíT hangváz: T-K-NY – K-NY-T.

A sok szófordítás is igazolja ősnyelvi eredetét. Aki nem tud jó TOKÁNYt főzni, ízes ételt készíteni, az nem KONYÍT hozzá, s csak NYÁKOT készít. A rizsNYÁK már jó értelmű.
ToKáNY – NYáKoT hangváz: T-K-NY – NY-K-T.

Aki nem ért a főzéshez, az nem TOKÁNYOL, csak TAKNYOL.
ToKáNYoL – TaKNYoL
hangváz: T-K-NY-L – T-K-NY-L.

Semmilyen nyelven nem sorolhatók fel a TOKÁNY szó kialakulásának névadói. Nem körülírhatók a hozzá kötődő események, jellemzők. A román nyelv csak megörökölte az ómagyar ősnyelvből, mint más nyelvek is az összes kifejezésüket, és módosult nyelvükben. Román nyelven a szó nem elemezhető alkotóira bontva sem. Ám, ha valaki mégis erőltetné, tessék, sorolja fel románul a fenti névadó jellemzőket, nyelvi párhuzamokat.

Kellemes küszködést kívánok hozzá!