TRÁGYA – A talaj termékenységének javítására szolgáló anyag. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin < görög] Mai ismereteink szerint a TRÁGYA az állatok óljaiban, ketreceiben felgyűlő ürülék. Vagyis a TRÁGYA – GYATRA (gya-tra – tra-gya) anyag. Azt is tudjuk, hogy a TRÁGYA a talaj minőségének feljavítója.

Ezeknek tudatában kissé furcsa, hogy a TRÁGYA szónak régen semmi köze nem volt a ganéjhoz. Ha elemezzük a TR kötött mássalhangzó-párossal létrejövő értelemadó gyök és hangnyaláb jelenséget, akkor tisztábban látunk. A trá, tré, tri, TRÓ értelemadó gyök magas jelentésű. Eredete visszavezethető a Bábel TOROnyig, amely az égbeTÖRŐ magasságáról vált ismertté. Ekkor rögzült a nyelvben a TOR, majd később a TRO magas vagy nagy értelme. A TRI, TRE gyökkel írt akármi háromszor magasabb, nagyobb érték minden más hasonlónál. A TR párossal kialakuló háromhangos értelemadó gyökből, még egy hang társulása nyomán hangnyaláb jön létre. A hangnyaláb jelentésének irányát, a záró hang értelme adja meg. Az M hanggal létrejövő értelemadó hangnyaláb Meghaladhatatlan Magaslat jelentésű, amely győzelmi esélyt vagy győzelmet jelent: TROMf, osTROM, TROMbita stb. Az N hanggal, amely helyrag is, valamiN, magasaN fekvő értelmű: TRÓN, TRENcsén. A TRÁGY GY hangja annak alkot: GYA, GYIA értelmét jelenti. A szó fordítva GYÁRT, ennek GY hangja váltható a rokon D hangra is. Tudott, hogy a GYI, GYIA – DI, DIA azonos értelmű: készít, kézben forgat, forDÍt. Tehát TRÁGY > TRÁD (összevethető az angol TRADE szóval). A TRÁGYA szóval még van egy érdekesség. A középkorban, ha egy ételt megszórtak valamilyen minőségjavító adalékkal (édesítő, tejföl, túró stb.), azt mondták: megTRÁGYÁzzák. Tehát a TRÁGYA szó valami magas értékű, feljavító finom íznek, szórással való felvitelét jelentette, ami beleforgatva a minőség emelője volt. A szórás művelete általában apró vagy részekre bontott anyag terítése. Ilyen a TRÁGYAszórás, magvetés, a liszttel, cukorral, sóval szórás, állatoknak rázott eledel készítése. Ez RÁZÁSsal megy végbe. Tehát műveleti hasonlóság is adta a megnevezést. A RÁZÁS, rázkódás az ősmag(yar)-nyelvben a TR párossal is kifejezhető lehetett, ugyanis az utódnyelvek egy részében TR párossal kezdődő vagy azt tartalmazó szó.  

Íme: olaszul tremante, románul tremurături, csehül třepání, horvátul potresanje, szlovénul tresenje, lett trīce és mások. Még a szuahéli kutetereka szóban is jelen van bontva a TR. A liszt szitálásakor szokták ütögetni is a szita oldalát, ami üt-ráz, üTRÁz szókapcsolattal fejezhető ki. Összegezve: mai értelmezés szerint a TRÁGYA széTRÁzva, beleforgatva, magas talajminőséget biztosít, következésképp magas minőségű termést.  

* A Czuczor Fogarasi Szótár megállapítása: „Mint alakja mutatja (elül közvetlen egymás mellett álló két mássalhangzóval) idegen eredetü.” – nem állja meg a helyét. Ezt a nyelvi tünetet a kötött mássalhangzó-páros jelenség keretei közt kell vizsgálni, mivel a mássalhangzó kettőzés hangvesztés eredménye. Ugyanez érvényes a többi két mássalhangzóval kezdődő szóra is: FR, DR, GR stb.