Több ízben is olvashatták írásaimban, hogy a „tudomány” ellen szólok. A félreértések elkerülése végett szeretném tisztázni, milyen tudomány az, amely nem rokonszenves számomra.

Kétféle tudomány van.

Egyik a valós, a reáltudomány. A valós reáltudomány csak pontos tervek alapján dolgozik. Egyetlen lépést sem tesz előretervezés nélkül. A minden részletében aprólékosan kidolgozott terveiben pontosan meghatározza a célt. Térben és időben, bármely mértékrendben, ha szükség a milliomodik töredékig, aprólékos pontossággal tervez. Ha előkérik, tételeiben következetes, világos, érthető adatokkal szolgál. A valós reáltudomány bizonyítja állításait. A valós reáltudomány mindig épít valamit!

Nem kapkod, nem sieti el, mert komoly eredményre törekszik. Kudarcai, buktatói is vannak, de azokból tanul, így mindig fejlődik, lassan és biztosan halad, egyre kevesebb kudarc éri, mivel újabb kísérletekkel kiszűri azokat, elkerülve a bukást.

Igazi tudománynak csak olyan ágazat minősül, amely a kudarcokkal, buktatókkal járó hosszabb-rövidebb kísérletek, próbálkozások lezárása után, a szakma által nyilvánosság, nagyközönség elé tárt tételei bizonyításánál száz bemutató kísérletnél száz esetben sikeres(!), s így bizonyítja állításait.

Nincs mellébeszélés, vakduma, széllel bélelt lőre. Nincs nagy dobpörgés, kürtzengés, csinnadratta – munka van! Az igazi tudomány – bár örül annak is – nem könyveli el végeredménynek a fél sikert, az csak egy lépcsőfok a csúcs felé. Ugyanis, a végeredményként létrehozott alkotásnak pontosan kattannia kell a helyére, betöltve a tervben meghatározott szerepét. Az igazi tudomány csak ekkor, a végén bont pezsgőt!

Ez a valódi, igazi reáltudomány.

 

Másik is tudomány, de a fenti értelemben véve, nem igazi, bár lehetne! De ahhoz a reáltudomány fenti mércéjét kellene alkalmaznia. Több szerénységre, a kudarcok, buktatók okozta sikertelenség beismerésére lenne szükség. Nem szabadna gőgösen megjátszani a tévedhetetlent, megfellebbezhetetlenné nyilvánítani kísérletekkel nem bizonyított döntéseket.

 

Ezek az ősiségig visszanyúló: kifejlődéstan, történelmi, régészeti, nyelvészeti tudományágazatok. Itt nincs megfellebbezhetetlen, száz százalékosan sikeres kísérletekkel igazolt eredményesség. Csak tódított duma, dumány, tudumány.

 

Tapogatózás, vélemények, feltevések, egyéni megérzések, meglátások, sejtések, feltételezések vannak, s közben nagy fenekű, kikerekített duma.

A kifejlődéstan a legleleményesebb.

Kétmilliárd éve, hogy az ősnemzés …+ hosszú duma.  Magától alakult ki az élő sejt.  De sikeres kísérlet nincs! Kétszáz év óta a legfényesebb koponyák sem tudtak előrelépést felmutatni e téren.

Az őslénytan kutatók oly tudós elmék, hogy egy meglelt korhadt álkapocsból kiindulva, körvonalazzák az őslény teljes alakját. De tovább nincs! Csak duma. Rajzolni én is tudok.

Találnak egy tárgyi leletet, s jön az ötölés:

Tegyük fel hogy…

Elképzelhető, hogy ez a lelet egy eddig nem ismert élőlény létének bizonyítéka…

Ha elég élénk a fantáziánk, akkor feltételezhetjük, nem kizárt, hogy létezett….

Csak gondoljunk jól bele, mert milyen lenne, ha…

A habókos Darwin néhány pintynek az alkalmazkodó képességét vizsgálva, a leírásaiban kb. nyolcszáz feltételes módban írt állításban, lefektette a kifejlődéstan sziklaszilárd alapjait,

A kifejlődéstan szerint a repülő hüllők alakultak át madarakká. Biztosan a kolibri is. A pikkelyeikből fejlődött ki a pihetoll. Kísérlettel bizonyítás helyett, hatalmas terjedelmű duma. Még rajzban sem megy a bizonyítás.

Nézzenek meg egy hüllőpikkelyt és egy pihetoll rendkívül bonyolult, művészi, aprólékos finomsággal megalkotott szerkezetét.

 

A régészek sok hasznos tárgyi leletet találtak, találnak. Akkor válik illúziórombolóvá a helyzet, amikor megpróbálják elhelyezni azt a mondvacsinált történelmi korokban. Ugyanis azok a történelmi korok, úgy ahogyan tanítják, nem léteztek. Az ősi építmények hatalmas szikláit mivel munkálták meg oly pontosan? Sem a megmunkálását, sem az építés lefolytatását nem tudják megmagyarázni, mert akkor – az ő tanaik szerint – nem voltak gépek, hiszen fémek sem voltak. Akkor meg mivel?

Az Özönvíz előtti történelemnek temérdek tárgyi bizonyítéka van a Földön. Noé bárkája fent van az Ararát egyik csúcs közeli gleccserébe fagyva. Miért nem kutatják? Nem lehetnek műszaki okai, a XXI. században vagyunk! Ja, mert akkor el kellene ismerni a Biblia leírásának, teremtéstörténetnek a valódiságát, a Teremtő Isten létét, és törvényei betartásának kötelezettségét. Túl nagy falat lenne? Bizony, nem menne le a „tudomány” torkán.

Tudomány az, amely állításait nem képes bizonyítani? Amely csak tapogatózik, mint a kéjvadász sötétben.

Ám ami fő, van hozzá hosszú, véget nem érő duma.

 

A történelemtudomány rengeteg bizonyítatlan, bizonyíthatatlan sejtésre támaszkodik, mindenki úgy magyarázza, ahogy neki megfelel. Az ősi udvari történészek az őket megbízó uraik szájíze szerint írtak, elvégre az ő asztalánál híztak. Az ő királyuk csak igazságos, becsületes hős lehetett.

Tudni kell: a független történész írt igazat.

Azt is, hogy az utóbbi kétszáz év történészeinek háromnegyede simlisen hazudott, úgy ahogyan elvárták tőlük politikai megrendelőik. Kevés kivétellel, szégyentelenül szembehazudták még az események átélőit is.

Tudomány ez?

A „magyar” történészek szerint a Kárpát-medence békés szlávok által gyéren lakott térség volt, amikor a ’görbe lábú, gyermek és asszonygyilkos, makogó magyarok’ megjelentek a Kárpátok bércein. Mindent tőlük tanultak, beszélni, dolgozni, gyermeket csinálni is a szláv asszonyok tanították meg.

Itt összekapcsolódik a történészi dumagép a nyelvészekével, akik szerint a magyar nyelv szavai 90%-ban idegen nyelvekből kölcsönözöttek. Néhány szót makogva hoztak, aztán a többit a vajszívű szlávoktól beste módon ellopták. A magyar helységnevek szintén ily arányban idegen eredetűek: szláv, német, román… Ezek mind simlis hazugságok!

Aztán valami csoda folytán néhány évszázad alatt felépítették a világ legbőségesebb szókincsével rendelkező nyelvet, amelyben a menés, beszéd jelenségére külön-külön kb. 15 ezer kifejezés van. Az összes többinek együttvéve sincs több. De a leggazdagabb népdal és népmesekincset is a magyar nyelvűek birtokolják.

E fenti hivatalos megállapításokat nevezik rendíthetetlen akadémiai tudománynak? Igazi tudomány támaszkodhat szemenszedett hazugságokra?

Hozzáadhatjuk az egészségügy, orvoslás, gyógyszeripar tudományt, amely az utóbbi két évben teljesen lejáratta magát. De levizsgázott a hírközlés is teljes terjedelmében.

Tisztelet a szám szerint kevés, dicséretes, becsületes kivételnek.

———————–

Vonjunk párhuzamot egy példával a valós, reáltudomány és handabanda tudumány közt.

Mi volna, ha a valós, igazi, azaz reáltudománynak a fizika-műszaki, matematikai, szerves- szervetlen vegyészeti ágazatai olyan hézagos eredményeket érnének el, és csak vakdumával töltenék ki a hézagokat, amint emezek teszik?

Például, mi lenne, ha a nemzetközi űrállomáshoz kapcsolandó űrhajó indításakor ilyen tudományos vélemény hangzana el:

Ha jól számítottuk ki a Föld forgása szerint, az űrállomás pillanatnyi helyzetét, s eltaláljuk a sebességet, akkor tegyük fel, hogy odaér, s ha odaér, akkor talán pontosan összeilleszthetőek is lesznek. Jó, ha visznek feszítővasat, kalapácsot, mert hátha a lyukak nem találnak. Képzeljük el azt is, hogy a belső lég nem illan el, és élve bejutnak a fülkébe. Ha már bent vannak, nyertünk. Aztán hazafelé is megoldják valahogy. Talán sikerül eltalálni úgy, hogy nem suhannak el a Föld mellett, s eltalálják a leszállás helyét.

 

Szerencsére nem így történik, mert az igazi tudományok képviselői nem őslevesben kotyvasztó hazug evolucionisták, mellébeszélő történészek, nyelvészek, sarlatánok munkamódszerei szerint dolgoznak. Ők az igazi műszaki tudomány művelői. Akik mindent a legaprólékosabb másodpercnyi, milliméternyi pontossággal számítanak ki időben-térben, minden hibalehetőséget kizárva.

Ám még így is előfordulhatnak balesetek.

——————-

Személy szerint, felnőtt gyakorlati emberként tisztelem az igazi egészséges tudományt. A műszaki, de a szerves vegyészet, élettan, öröklődés tan, élősejt és a többi igazi tudományos kutatás eredményei is csodálatot váltanak ki belőlem.

Amint fent már említettem, az igazi tudomány pontos előzetes tervek szerint dolgozik. Nem bízza az őslevesre: majd kifejlődik egymillió év múlva az a motor valahogy.

Amint a világegyetem összessége, a pályáikon másodpercnyi, milliméternyi pontossággal száguldó égitestek is pontos tervek alapján teremtettek és indultak el pályáikon. Ugyanígy az élő sejt és a belőle épülő élő test, s az ember is pontos tervek alapján teremtetett az által, aki mindent létrehozott.