TURUL Az ősmagyar mondavilágban sas vagy sólyomféle madár. [hamis nyelvész megállapítás szerint: török]

A TURUL is a T.R – R.T gyökből indul: TuR – RoT. A TURulmadár* magasban KÖRöző röptéről kapta nevét – TURul, KERecseny** – innen is látható, hogy a TOR – ROT, TUR – RUT, KÖR – RÖK, KÖRöző mozgásra utaló ősnyelvi gyökök.

Az R hangcsoport – URU – jelen van a tURUl, kEREcseny kÖRÖző röptének leírásában, amellyel URAlja a légtért. A tURUL tÉRÜl-fordul, rácsap áldozatÁRA, letERÍti, megöli, kitÖRÖli a létből. Mivel URAlmi jelkép, így képletesen a hiedelem szerint figyeli, ŐRÖzi az URUszágot, védi az URAságot, és megbünteti az ÁRUlót.

Az R.L – L.R gyök: RuL – LuR, úgy tűnik, mintha egy adott pontRÓL, megfigyelő állásRÓL, mintegy TORonyRÓL kiinduló, LERöpülő, önsúlyát (sólyom) erre használó, áldozatát LERohanó állapotot mutatna.

A TURUL a levegőben TÉRÜL-fordul. Rácsap áldozatára, amely elTERÜL. RÚTÚL végez vele, kiTÖRÖLi a létből és TŐRŐL-hegyre megeszi. Hozzátartozik, hogy minden ragadozó madár hátulról, háTURÚL támad áldozatára. E jellemzők nyomán alakult ki a megnevezés.

Románul VULTUR = sas, angolul VULTURE = keselyű, szintén a köröző mozgásból kiinduló jelentést hordoz, de még az ómagyar ősnyelv névalkotó szabályai és a madárnak e nyelven megfogalmazható jellemzői szerint, vagyis nem saját (angol, román) fejlesztésű szavuk, csak ősnyelvi örökség. A VUL – LUV = levegő.

TuRuL – vuLTuR – vuLTuRe hangváz: T-R-L – v-L-T-R – v-L-T-R.

/*/ Megkockáztatható, hogy a vadásznépek kedvenc madara, a TURUL vagy kerecsensólyom kizárólag a Kárpát medencétől távolra, az ázsiai pusztákra távozott, ott élő vadászó törzseknél volt jelkép, amely még a mezopotámiai műveltség részeként maradt fenn. Ugyanis a székelységnél – amely nép soha nem hagyta el a Kárpát medencét – még ma is él a mondás: Halász, vadász, madarász, üres tarisnyába’ kotorász. A székely csak a saját forrásból, az általa tenyésztett, termesztett élelemforrásból élt. Megvetette azt, aki az ingyen jöttre tátotta a száját. Erre van a másik közmondás: Ingyen jöttnek ne örülj, me’ a zseböd megürül. A székely gyűlölte, gyűlöli a ragadozót. Orbán Balázs írta: „A bögözi gáton felül nem él meg a csuka, s a márna.” Mindkettő ragadozóhal.  Sajnos, mára már az ilyen mondások érvényüket vesztették. Sok melldöngető, „ragadozó, nagymellű vadász” él Székelyföldön is.

/**/ Egy grafikusművész véleménye: „A Turul eredetileg vagy az elképzelés szerint kerecsensólyom. Ehhez képest egy halom olyan turulnak nevezett madarat is láthatunk amelyek konkrétan dögkeselyűk! Lsd. Magyar Királyi Vár, XII. kerületi emlékmű,Tatabánya…sorolhatnám. Senkinek nem tűnik fel! nem értem.” Sz.I. Hozzátenném – a túlzottan ijesztő keselyűs ábrázolás már a nagyzási hóbort jele. Ugyanis a vadászsólyom, a kerecseny, kecses testfelépítésű és viszonylag kistestű ragadozó madár.