VACSORA, VECSERNYE

VACSORA – Esti étkezés. [NEM szláv] A VACSORA szó a V.CS – CS.V gyökből indul: VaCS – CSeV. A VACSORA az estéhez és beszédhez kötődik: CSEVer, CSEVere – VECSere mély hangon VACSora. A VACSORÁnál beszélik meg a nap eseményeit, és a másnap terveit. A nap VESZTE, elESTE utáni napszak neve: ESTE. Az ESTE nap elESTE, VESZTE után következik. A kisgyerek szerint ECSTE. A CS hangcsoport – ACSO – jelen van a vACSOra, vECSErnye, alACSOny (napállás), lECSOrgó nap. A CS.R – R.CS gyök: CSoR – ReCS, estefelé, vaCSORa idejére a nap ereje REStül, majd leCSORog a láthatáron, nemsokára sötét lesz. Nap veszte, eleste után REStül* ereje, hűvös lesz a levegő. Az R hangcsoport – ORA – jelen van a lecsOROgó nap, elfOROgó idő, az esti csevERÉszés, a leEREszkedő sötétség szavakban. Leszögezhető: a VACSORA szó nem szláv eredetű. A világosság VESZTE, a nap elESTE, a láthatáron leCSAVAROdása, napVESZTE, leCSORgása után, beszélgetéssel, CSEVERÉszéssel, kacifántos, CSAVAROs viccekkel, tRACCSOlással, tRÉCSEléssel egy jó v/ESTEbéd CSAVAROdik. Ez a VACSORA. Ebből módosult a szláv VECSERA ugyanazzal a hangvázzal: VaCSoRa – VeCSeRa – CSeVeRe hangváz: V-CS-R – V-CS-R – CS-V-R. Lehet próbálkozni bármelyik szláv nyelven a fentihez hasonló értelmi kapcsolatkereséssel a szláv vecsera szó kialakulásának lépcsőzetes felépítésével. A VACSORA szó nyomán alakult ki templomi vecsernye megnevezése, hiszen az volt előbb. Egyik szó sem szláv. A szláv nyelvek a magyar nyelvből módosították szlávosra a kifejezést. Az RNY páros (náluk RN-re vált) jelenléte mutatja a valós eredetet. A vecsernye szóval összevetve még érthetőbb.

/*/ Ebből ered a román nyelvi RECE (recse) = hideg. A szláv nyelvekben a CSOR gyök a fekete színt jelentő: csornij, csernij, csernoj, čierny, černý szavaik egyik névadója is a nap leCSORgása nyomán előálló sötétségből jön.

VECSERNYE – Délutáni, esti templomi ájtatosság. [NEM szláv] A VECSERNYE szó a V.CS – CS.V gyökből indul: VeCS – CSeV. Már az elején leszögezhető: a templomi VECSERNYE megnevezése nem szláv szóból ered, hanem fordítva: magyar szóból szlávosra módosított kifejezés. A VECSERNYE az estéhez és beszédhez – csever, csevere, vecsere – kötődő. Az este a nap eleste, napVESZTE. Amint a szóVESZTEgetést FECSEgésnek, valami hanyag elVESZTÉsét, elVESZTEgetését, FECSÉRelésnek nevezik, úgy a napVESZTE is lehetett a kezdetekkor napVECSTE, VECSE, VECSERE. A nap ereje ESTÉRe elERNYEd következik a láthatáron elESTE, ekkorra elVÁSik a nap, itt a VECSernye, VACSora ideje. A CS hangcsoport – ECSE – értelemadó a fenti szavakban: vECSErnye, fECSEg, vACSOra. Ezekkel nem kívánom fECSEgéssé minősíteni a VECSERNYÉt, csak az estéhez és a beszédhez kötődését bizonyítani. A CS.R – R.CS gyök: CSoR – ReCS, estefelé vaCSORa idejére a nap leCSORog a láthatáron és hamarosan sötét van. Nap eleste után restül, REStül az ereje, hűvös lesz a levegő. Erről a vacsora címszónál lábjegyzetben. Az RNY hangcsoport – ERNYE – a leáldozó naptól a vecsERNYE idejére már hosszú ÁRNYAt vetett a falu templomtORNYA, de az egész napi kemény munka, fáradtság ellenére, ERNYEdten, néha kORNYAdtan, ám mégis elmentek az emberek. Hangváltások más esetekben is vannak. A VE gyök után következő hang, az SZ változik, például: elveSZTeget elkótyaveTYél. Ez esetben elveCSTeget. Bele kell mélyedni abba a gondolatba: vajon hogyan ejthették ki valaha. Ehhez a legnagyobb segítség, ha megvizsgáljuk egy ősember beszédét. Az ősember mindenkinek kéznél van: a kisgyerek. Minden szó eredetét, gyökeit a kisgyerek nyelvén keresztül lehet vizsgálni, mert ő az ösztöni kifejezéseket mondja. A kicsi* azt mondja: eVEStettem, eVECStettem. Ő ’tudja’, mert neki be van írva! A valamikori pásztor ínyencség a pasztoráma – pasztráma, ma pecsenye. A veSZTe esetében az SZT páros vált CS hangra (vecse), a pasztrámánál szintén SZT > CS (paszt, peszt > pecs) peCSenyére, ami a szóban más hangmódosulást is magával von. A VECSERE szó az estebédnek vacsora elnevezése után alakult ki, amely a meghitt esti családi CSEVERÉszést is magába foglalta. Erről a vacsora címszónál. A szláv nyelvek csak átvették a magyar nyelvből, hiszen átfogó magyarázat csak magyarul adható mindkét szóra. Sajnos a CzF Szótár is idegennek írja, pedig ebben nincs igaza. RNY – NYR kapcsolat: a vecseRNYe esti szertartás, amikor már eleRNYed a nap ereje, csak a toroNYRa vagy már oda sem süt a nap. Amikor a hosszú árNYRa jön a szürkület, majd az este.

/*/ A kisgyereknek a víz püpü. Mit tesz a víz? A víz párolog, így apad. A víz tapad a felülethez, ellepi azt. A P hang jelen van folyók nevében, mert a víz, a pü, polyik, azaz folyik. Az Ipoly is polyik, a Pó, Piave, Potomac, a patak is. Kimondja a kisbabának, hogy a P hangot kell erre használni? Senki földi! Aki teremtette, beírta a génjeibe, és már fogantatása pillanatában megörökli. Így van az összes ösztöni hangokkal, amelyeket a megfelelő időben, okból, az esemény valós jelentéséhez igazodva ejt ki. Ezt egyetlen nyelvész sem tudja megcáfolni.