A kezdetek idején semmi nem aljas indíték nyomán kapott nevet. Az érzékekre (látás, hallás szaglás, íz, érintés ) hatást gyakorló jelenségek voltak a névadás ihletői. Ez esetben látvány – képi hatás. A nyelv követi, és az összes vonatkozás kimutatható benne. Akinek ez nem tetsző, kérjen jogorvoslatot az ember, a nyelv alkotójától. A prűd MÉKSZ sem ír róla.

VALAG – A farpofák közti vágat. [000] A VALAG a V.L – L.V gyökből indul: VaL – LoV, a kettéVÁLás képe adta a megnevezést. Az ősnyelven a fahasítás eszköze is e gyökkel kapott nevet: VALta, majd BALta. A VALAG mindkét nemnél jelen van, mégis a női borzolja a FANtáziát. Erről bővebben a fan címszónál. A VALAG a fan, azaz ágyék folytatása. A VALag a két farpofa közti VÖLgy, amely szétVÁLasztja az ülepet. vALAGból ALAGútak nyílnak. Az L hangcsoport – ALA – a vALAg ALAnti testrész, a szétvÁLÓ fenék képe. A vALAgból vÁLAdék távozik. Nemi kapcsOLAt helye, amely után másÁLLApot kezdődik, s ez szÜLÉssel fejeződik be. Innen új ÉLEt szÜLEtik a vILÁgra. Az L.G – G.L gyök: LaG – GaL, a vaLAG a szerelmi érzelemviLÁG testiségre kivetítődésében LEGfontosabb célpont. Az igazi lovagias* férfi előtt eszményi szent testtájék, és GÁLáns tettekre képes tulajdonosa megszerzéséért. A VALAG szó nem volt aljas kifejezés a kezdetek idején. A Biblia egyik fordítása még e szót használta a középkorban. A CzF Szótárból: „A női szeméremtest hüvelye, vagyis ennek nyilása. “Mert minden férfiu, valag megnyitó (első szülött értetik) szentnek hívattatik úrnak.” (Münch. cod. Lukács. II. Tárkányinál. […] A seggpartok közti völgy. Mai korban csak aljas nyelvben használtatik. V. ö. VÁGÁNY.” A VALAG – LOVAG fordítás sem véletlen, hiszen az is a VALAGán ülve LOVAGol. VaLaG – LoVaG hangváz: V-L-G – L-V-G.

/*/ Az ősiségben a nőt, a női testet eszményítő hősszerelmes LOVAgok, LOVEnték, LEVEnték korában – amely nem középkori, hanem már őskori – alakulhatott ki az ősnyelven, az angol nyelv által átvett, szerelem jelentésű love szó, és ugyanekkor a lóvá tett hősszerelmes képe.