A román nyelvben a TÂRG (kiejtve: türg) szó jelentése: vásár, vásárhely.
A szó román bontásban nem értelmezhető, elemei nem jelentenek semmit. A szó eredetének magyarázatáért a ma is élő ősnyelvhez, a magyar nyelvhez kell fordulni.
A vásároknak különböző neme volt, van. Ezek egyike a KIRAKÓvásár, amikor minden árut kiraktak, úgymond: kiTEREGettek, TERGettek, s amelyek közt lehetett TURKálni (g > k) , keresgélni, a szövött árut TEREGetni, TÜRÖGetni, gyűrögetni.
Az ősiségben a portékát teve- vagy szamárháton is vihették a vásárra. A teve, szamár hátára rakott tehernyerget TERGenyének nevezték.
Akinek csak rövid távra kellett szállítania, az TARGoncával is megoldhatta a szállítást.
Némely eladó teleTORKából kiáltozva kínálta portékáját.
Tehát a román TÂRG szó a magyar TEREGet, TÜRÖGet, TERGet, TÜRGet, TARGonca módosulata. E szavak a fogalomkör szakkifejezései, eszközei megnevezései.
Hasonló a moldvai IARMAROC (jármárok), amely szintén vásárt jelent. A szó eredetéért az ősiségbe, a föld művelői, a MAGRÁROK idejére kell visszamenni.
A MAGRÁROK, AGRÁROK a földet GYARolók, GYARMOlók, már az ősiségben művelték, botolták, robotolták a földet, hogy tERMÉsre bírják. Ez a megművelést jelentette, amelynek a végén mondták: el van bütülve, azaz végezve.
A GYARMOlás a GYARMAton, fARMOn, azaz a birtokon történt. Sokat kellett kARMOlni a tERMÉnyért.
A GYARMOLt tERMÉnyt értékesítették a MAGRÁROK, GYARMOLÓK, a vásárok, azaz GYARMAROK* idején, alkalmával. Később a nagyobb tételű árusítást a KALMÁRok vették át.

/*/ A gyarMARok szóvég tartalmazza a később kialakuló MARketing szó MaR gyökszavát, amely a kalMÁR szóban is jelen van. Erről többet a szótári címszavaknál.