VERBUNKToborzó. Páros ütemű, váltakozva lassú és gyors régi magyar katonai tánc. [bérnyelvész: német]

A szó, a jelenség megértéséhez vissza kell menni a kezdetekhez. Valaha a kezdetek idején, a legfontosabb kézbeli munkaeszköz és fegyver volt a BOT, a BUNKÓ. A valamire való legény, férfi jól forgatta a BOTot, BUNKÓt. Már a TOBorzás szó elővetíti a BOTra hivatkozást. Védelem megszervezésekor valaha a BOTot jól forgató férfinépet TOBoroztak a TÁBorba.

Ha a német* WERbungot gondolják alapnak, amely valamiféle befogadás, VÁRakozás értelmű, az is a magyar VÁR gyök módosulata, amely a VERanda szóban hasonló jelentésű. A VERBUNK V.R – R.V gyökre épül: VeR – ReV. A toborzás VERbuválás bizonyos számú ember összeVERődése végett. Mivel a német nyelv egyetlen saját gyökkel sem rendelkezik, így a VERBUNK szó minden gyökszava magyar nyelven értelmezendő, lévén eredeti magyar szó. Székelyül: VERBUNG.

A verBUNK csak ősi magyar botos, BUNKós tánc lehetett, amely mindig jelen volt, és csak ráfogták, hogy a középkorban fogant.

A BOT, a BUNKÓ az ősiségben, a kezdetek idején fontos eszköz: szerszám és fegyver volt – a legfontosabb! A nyelvi összességből úgy tűnik, hogy VERBUNKot már akkor jártak!

VeRBuNKoTVeR BuNKóT hangváz: V-R-B-N-K-TV-R-B-N-K-T.

E népben fennmaradt, nyelvével együtt a hozzávaló VÉRmérséklet.

A VER gyök itt a táncban az odaVERt talp, BUNKó (nk > ng: bung) a BUNG haNGhatás.

Ezenkívül a VERbunk tánc csizmaVERő tánc. A VER gyök cselekvést jelentő és beszéd-, hangértelmű is: VARrog, RIVall, VERbál, paláVERez. A tánc önmagában beszéddel felérő, kifejezés értékű megmutatkozás. A VERbunk, VERbung velejárója a bekiabálások.

Az RB hangcsoport – ERBU – a vERBUnk, vERBUng erőteljes hatással van a közönségre is. A dORBÉzolás, gÖRBE esték, hURBOl, vERBÁl és más szavakban mozgalmas jelenség leírója. Ez a tánc, az érzelmekre felhajtó erővel hat. Ezért is használták toborzásra.

Az RB páros, mint alvó R.B – B.R gyök: RaB – BoR. A REBben, RIBillió, RABság vagy BOR, BÍR és más szavakban.

A VERBUNKnak, VERBUNGnak vannak változatai, botos, BUNKÓs táncjelenetei, azaz BUNKÓt is használnak egyes jeleneteknél, amelyet odaVERnek, ennek haNGhatása van. A BONG, BUNG hangutánzó, hangvonatkozású.

Az NK hangcsoport – UNKO – a verbUNK ficÁNKOló tánc, egy kis pálINKÁval még INKÁbb. A kis cINKÁk élvezik a legények mozgását.

Az NK páros, mint N.K – K.N gyök: NéK – KiN, a NEKi, KÍNál szavakban. A KatoNaéletben a KANtár, KONok, koNOK elszántság.

Az NG hangcsoport – UNGO – a verbUNG bONGÓ, búsONGÓ, csENGŐ, dÖNGŐ, dülÖNGÉl, hajlONGÓ, kerENGŐ, rENGŐ, zajONGÓ, zENGŐ, zsibONGÓ, az ilyen táncok jellemzői. A verbUNG a csürdÖNGÖlőhöz hasonló tánc, de más okkal, céllal járták. A csűrdöngölő, cséplőtánc.

Az NG páros, mint N.G – G.N gyök a  NÓGat, iNOG, leGÉNy  szavak alkotója.

A fenti kifejezések kötődnek a VERBUNK, VERBUNG szó tartalmi jelentéséhez. Lehet prüszkölni ellene, felhozni ilyen meg olyan tudományos, néprajzi érveket, de az igazi ősi VERBUNKOS táncot BUNKÓval, BOTtal járták. Ezt mondja a nyelv, és a nyelv nem hazudik.

Ha a német nyelvben van ennyi párhuzam, bokrosodás, rendszerbe illeszthető, vonatkoztatható értelmi kapcsolat s elemezhető a fentihez hasonlóan, akkor lehetne beszélni német eredetről, közvetítésről.

RB – BR kapcsolat: a veRBung vérpezsdítő, az érdeklődést élénken éBRentartó tánc.  NG – GN kapcsolat: a verbuNG vonzotta közönséget, mint a máGNes. Ez volt a cél. Hadd rúGNa be az a legény és írná oda nevét, utána már nem szeGNé szavát. NK – KN kapcsolat: a verbuNKban szöKNi, a katonaéletet szoKNi kell.

/*/ Ha német tánc lenne, hózentrágeres térdnadrágban, strimflivel, papuccsal kellene járni, nem lovaglónadrágban, csizmában. A császári vezetésű, velejéig magyarellenes osztrák udvar, katonai toborzásaihoz magyar földön nem német, hanem magyar jellegű „műsort” kínált a minél sikeresebb tőrbecsalásra. Kellett a fiatal magyar erő, a becsületes, helytálló katona az igában tartott népek közé az elnyomó hatalom fenntartására.