VIASZ, VIASZK – Könnyen olvadó és égő, képlékeny, zsíros fényű, tapintású szerves anyag. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szerb-horvát vagy szlovén] A VIASZ szó szintén a V.J – J.V gyökből indul: ViJ – JaV. 
A VIASZ, méhVIASZ megnevezés eredetét létrejötte jellegzetességeiben kell keresni. Kiejtés szerint VIJASZ. Közismert, hogy az IZzadással kiVÁLASZtott méhVIASZt a méhek rágással képlékennyé teszik, így elveszíti átlátszóságát, és fehér színt kap. Vagyis a VIASZ kiválasztás, VIASZtás útján jön létre, ezután még SZÁJukkal megrágják, amint az állatok a JÁSZolnál a takarmányt a SZÁJukkal JÁSZolják. A jászol, mint ige régi kifejezés az evésre: ESZik – JESZik – SZÁJal – JÁSZol – mAJSZol. A méhek is JÁSZolják a kiVIJASZtott anyagot. Így keletkezik a VIASZ. Az IZzadás is kiválasztás, némely tájakon a kiejtésen érződik egy árnyalatnyi J hang: IJZAdás. A VI(j)ASZt is úgymond kIIJZAdja a méh. A szóban jelen van az olVASZthatóság (olviaszt) értelme is. Sokatmondó a VIASZK, VIASZKOL szóalak, mivel az SZK kötött mássalhangzó-páros mozgás, munkavégzés jelentést visz a szóba. Az SZK hangcsoport – ASZKO – az ESZKÁbál, ÁSZKOl, csUSZKÁl, dESZKA, ESZKÖz, illESZKEdik szavakban mutat rá ezekre. A VIASZK oly értékes volt az ókorban, hogy egyes helyeken elfogadott fizetőESZKÖz volt. Az egyiptomiak hajóépítésnél szigetelőanyagként, a rómaiak falak vízállóvá tételére használták. Szobrokat, ékszereket, öntőformákat gyártottak VIASZK alkalmazásával. Használták fogtömésre, Indiában kékfestésnél minták kialakítására. Manapság szépítőszerek gyártásánál, de kiváló modellező alapanyag is. Jó síkosító, dESZKA átitatására bútorgyártásnál, de csokoládé bevonatra is felhasználják. A CzF Szótár más nyelvi alakokat sorol fel: „Németül: Vachs, a régí felső németben: vuahs, a közép felső németben: wahs, angolszászul: väx, veax, weax, waexe, wex, wexe (Kaltschmidt), a szláv nyelvekben oroszul: vaszka, uoszke, lengyelül, csehül: woszk, lithvánul: waszkasz stb. Kaltschmidt ezeket a szanszkrit payas (olvasd: pajasz) szóval rokonitja, mely am. folyékony (flüssig). Miklosich szerént régi szlávul: voske, új szlávul: vojsk, szerbül: vosak.” Kiem. K.S. E gyökegyezések azonos forrásból – az ősmag-nyelvből – eredés bizonyítékai. A szó semmiképpen nem szerb-horvát, szlovén közvetítéssel került a magyar nyelvbe, hanem fordítva: azok a nyelvek örökölték meg.  

VIRÁG – A legfejlettebb növényeknek ivaros szaporodás céljára módosult hajtása. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor tőből] A VIRÁG a V.R – R.V gyökből ered: ViR – RiV. A VIRÁG – VILÁG kapcsolatról már esett szó a világ címszónál. Érdekes, hogy a fényvonatkozású RIValda szót inkább a VIR – RIV gyökkel lehet kifejezni, mintsem a VIL – LIV-vel. Igaz, hogy a szép VIRÁG is kiRÍVó a környezetéből. A VIRÁGOs állapot a növény IVARGÓ ivarozó életszakasza. A szóváz: V-R-G – V-R-G. Ez az ember életének is egy kellemesen kAVARGÓ szakasza. Vizsgáljuk hangonként. A VIRÁG szó V hangja a Választás, Változás, Választék stb. kulcshangja. Az I könnyű hang, Illanó, Iklató, Izgató. A VIRÁG gyönyörű színei mellett, a bódító  Illanó, Izgató Illata is Iklatja azaz, megmozdítja az érzelmeket. A VI gyök ez esetben a végletek kellemes oldalán áll. Az IR: nedv, gyógyerő, lelki és testi üdv is, valóban és képletesen is. Az R hangcsoport – IRÁ – értelme beépül a szóba. A vIRÁg, mint vIRUló ÁG egyúttal IRÁg jó IRÁnyba mutató vessző. A vIRÁg lehet gyógyhatású főzetek, ÍREk (kenőcsök) alapanyaga. Ennek sok vetületét vizsgálhatnánk, ám ez most nem az a hely. A vIRÁg nagyon szép, épp mint az IRUló, pIRUló arcú gyönyÖRŰ szERElmes nő, hisz a növény ekkor éli elbódult szERElmi korszakát, a megtermékenyülés időszaka ez. Az IRÁ – ERÁ – ERO gyökökből alakult az ERŐs vonzást kifejező szó, amelyet az ógörög nyelv megörökölt és az sz-ező nyelvén EROsz alakban ejtette. Amint az emberi lét leggyönyÖRŰbb szakasza a vIRUló szERElem, párkapcsolat, megtermékenyítés, megtermékenyülés, úgy a növény is átéli ezt az érzést vIRÁgzáskor. VIRÁGzó fát kivágni egyenlő a gyilkossággal. Ha valami kiemelkedően szép (bár van ellenpélda is), azt mondjuk: kiRÍVó. A színpadi, porondi előadóművészek RIValdafényben forgolódnak, és kiRÍVóan mások, mint az őket figyelő közönség. Mondhatnánk: ők minden este a RIValdán VIRágoznak kiRÍVó megVILágításban. A VIRÁGok világa a VILÁGok virága. A VIRÁGok jelképesen fényt visznek az emberek életébe. Látni a nő szemében megcsillanó fényt, amikor VIRÁGot ajándékoznak neki. A VIR gyök a VIRradat gyökszava is, amely a fény, a VILÁGosság erősödésével kapcsolatos. Ebből is kitűnik a két fogalom kapcsolata. A VIRÁG szó ugyanakkor magába foglalja a VIRuló SZIRmokat, azok helyét: ÁG, VIRuló ÁG. A VIRÁG oly fontos az ember számára, hogy egyik legszétágazóbb szóbokor szövevény alakult ki körülötte. A VILÁG szónál említettem a V > F és az R > L hangváltást. A VIRÁG esetében még bővül (V > P > B). Ezt az utódnyelvekben lehet megvizsgálni. Abból kell kiindulni, hogy az egynyelvűség idején a föld különböző pontjain élő emberek egymástól függetlenül neveztek meg növényeket, állatokat, jelenségeket, tárgyakat – mindannyit az általuk észlelt jellemzők szerint. A nyelvrobbanáskor minden vidék az általa használt megnevezést vitte bele az utódnyelvébe. A VIRÁG jellemzői: SZIRmok, azok SZÍne, FÜLformája épp, mint a LEVeleké (lev – vel v > f fül), a bibék apró SZŐRszerű borítása, amellyel a hímport megkötik. A latin efFLOresco – VIRÁG, a FLOrulent – VIRÁGzó, a SZIRmok FÜLformáját idézi, de létezik a VIRent, VIRens – VIRágzó, VIRágos kifejezés is. Japán nyelven FURawā. A latin FLOra – FLÓra a növényVILág. A germán nyelvekben, német BLUme, dán, norvég BLOmst, svéd BLOmma, izlandi BLÓm. A SZIRmok kapcsán a simogatásra ösztönző finom SZŐRzet. A SZIRom, SZŐR mindannyi SZORzati fogalom, rengeteg lévén belőlük. A VIRÁG SZÍnes SZIRmaival hódít, mikor a szellő segítségével kiRÍVóan RISZálja magát az ágon. Van a SZIRom és a CIRógatás összhangja. A SZŐR latinul caPILus, románul FLOc. A már említett román FLAma – láng, a VILágosság FORrása (virágok világa). A SZÍnes LEPke, PILlangó, amelynek SZÁRnyai SZIRmokhoz hasonlóak, angolul butterFLY, albánul FLUtur, franciául paPILlon, románul FLUture, észtül LIBlikas, finnül PERhonen és még sok más. A végtelenig lehetne menni a fejtegetéssel, hiszen minden fogalom kapcsolódik a többihez. A VÉR, a VIRuló élet, amely élet az ÉLVezetek RÉVe lenne biztonságos körülmények közt. S így mehetnénk tovább.