A levegő és a VÍZ, a két legfontosabb lételem, életelem!
VÍZ – Amikor az első ember belenyúlt a vízbe, első hatás: HIDeg volt, felÜDÍtően Hatott IDEgeire. A teremtéskor adatott beszédkészsége, -képessége folytán így kiáltott fel: – ID, ÜD! A folyót HIDdekel néven nevezte: HIDegel, azaz ÜDít, HŰsít. A levegő után legfontosabb életfeltételi elem a víz, a földből tör föl. Első élmény: a firis forrásvíz hideg, felüdítő volt. A ivóvíz ID, UD (így, úgy), HID, HUD, jó. A forrás vize elFOLyik, mert a víz FOLyó, POLyó állapotú: IPOLY.
A folyó, fojó víz inni jó (lyó = jó), mivel hideg, fürödni, fürödni is jó, felüdít, firissít, frissít.
A víz MOS, tisztít, ezért aVATnak bele minden tisztátalant. A tisztaság MOSolyt fakaszt. A bibliai Mózes, MOSós, MOJsós MOSojos, MOSolyos is így kapta nevét. MOSóból, MOSósból, azaz vízből emelték ki, és MOSolygós kisfiú volt.
A víz, az ID, ÜDE, folyó elem, a folyás folyamat, az IDŐ is folyamat, ez az ÜDE és ÜDŐ, IDŐ közös jellemzője, amit rögzít a nyelv, sőt a tÜDŐ nevében is megjelenik, mit ÜDE levegőt szolgáltató szerv. A VÍZ, LEVEGŐ, IDŐ, IDEG kapcsolatai létezőek, valamely jellemzőjükben mindig „találkoznak” a mindennapokban. Az első három különböző jelenségei hatnak az IDEgekre. Természetes kellemes folyamatban felÜDÍtőek, felHÜDÍtőek, máskor DÜHÍtőek.
Az L.V – V.L gyök: LeV – VeL E gyök két legfontosabb életelem kifejezője: a víz LEVe és a LEVegő. Csak e kettőVEL biztosított létünk. A ragszerepben is használt –VAL, –VEL gyök vízkapcsolatú. Az utódnyelvek némelyikében VAL = hullám. Megfigyelhető a kapcsolatrendszer: a víz LEVe FOLik (v > f), FALú csak FORRás (l > r), FOLó, folyó mellé épült. A FOLót FORRás táplálja. Az ember FALni csak FOLóvíz vagy FORRás mellé telepedett le.
A víz – idő kapcsolatot – mindkettő folyamat – a T.M – M.T gyökkel: TeM, TiM – MeT, MaT, is megjeleníti a nyelv. TEMp = idő, utódnyelvekben. METeo = időjárás, csapadék. TEMpó, üTEMes, megszakítatlan folyaMAT, TÖMörített időhatáron belül. A víz TÖMörülő képessége a folyók neveiben: TEMze, TEMes, TÖMös stb. A víz TÁMad is, ellene TÁMaszt DAMot, gátat emelnek.
A VÍZzel kapcsolatosak átSZÖVik (vasz – szav) az élet minden területét. Kérdés: HOGYan élhetünk? GY = D + J együtthangzó. HOGY – HOD, a HOD – HID = víz. Létünk VÍZ FOLamat, víztől függő. Felelet: így VAGY úgy. – id VAD ud, vízfüggvény. A klasszikus LENni vagy (vad) nem LENni is víz (LÉNa). A víz, HID összeköt, a HÍD is, ez hágó a HID fölött.
VAD, VÁD = vízmeder. A VAGY – VAD kötőszó és feltételező szerepe is van. Mindannyi hordoz vízjelentést is, mert bennük a VÍZ neve van jelen. VÍZ = VID, vIDÁmító, ID, UD, JÓ, és jelen van életünkben, létünkben, csak úgy élhetünk, ha van VIDünk. Az adomány kedves, kEDŰs felÜDÍt, e szó is vízértelmű. Jelen van a BUDa névben, a VEDer, vEDEr, VEDel, vEDEl, VODa, vODA szavakban. Itt is van egy érdekes kapcsolat, a VEDER másik neve VIDÖR, és jelen van benne az IDŐ gondolata. Az egyszerű ember a kútnál a VIDÖRből ivott, VIDet, VEDELt egy RÖVIDet, röVIDet, rövIDEt, és ettől folyamatosan jókEDvű, jókEDŰs, MOSolygós VIDOR lett.
Szavainkat is átSZÖVi (szöv – vasz – visz – víz), felSZÍVódik, mindenütt (den – ned) jelen van, mert a VAN, a VASZ, a lét függ a VANtól, VASZtól, azaz a víztől. A VANon, VASZon úsznak a VÁSZok, NÁVák, azaz hajók. A szív folyadék víz értelmet is hordozó, folyadékot hordoz (hart), köröztet (cor, cuore): szív – visz. A kör is víz értelmű (körforgás). A NEVetés, neVETés is, a NÉV szavak is VÍZ jelentésűek. A NEVetés felÜDÍt, a szép NÉV is felÜDÍtően hat. A hat is víz értelmű, a hét a tér, ahol elfolyik. A szép is víz értelmű (szép, szíp – pész, pis, Ipoly, po, pü), a szó, SZAVaink, mint folyamat: SZAV – VASZ (Száva) is: a szép SZAVak felÜDÍtőek.
A VÍZ jelenléte BIZalom (v > b) forrása. Élet csak a vizek mellett lehetséges. De áradáskor visszaél a bizalommal.
A források életfontosságúak. FANta: a kút, a forrás, a NAFta a NEDv. A víz a levegő után a legFONtosabb létszükségleti elem. Nélküle nincs élet, lét. A lét, a van, az élet a víz, a lé függvénye. A víz felÜDÍtő NEDű, MED, amely mederben fologat, folyik, folik, mint a FOLga, VOLga. A ZSINdelyen, az ereszen ZSILizve (Zsíl) folyik, kúszik, és lecsöpög, leszöpög. A jikba, jukba, likba, lukba is befolik. A lyuk is vízvonatkozású. A fel, le igekötők is víz értelmet hordozók. A víz lefetyelhető, lefetyelhető. A víz lötty, locsog, a csolnak úszik rajta. A víz csobog, jól érzik benne magukat a medve és bivaly bocsok, csobogtatnak benne
A folyóvíz viszi a hordalékot, főleg áradat esetén. A vízért eped a test, mivel felüdíti. Esőzés (baba: ecső) idején a csapadék, a víz csorog, csöpörög, szaporodik, locsog, minden benne tocsog, szárazság idején csak csordogál, csordogál (Jordán), elapad, a tikkadt föld eleped, víz hiányában megreped. A kisbaba is EPEd a vízért, ezért kéri: PÜ-PÜ. De kéri úgy is: HU, HI, AD, DA, AKA, KE stb.
A víz vándorol. E jellemző ott a folyók neveiben: Száva, Néva, Dráva, Moldva, Boldva, Bodvaj, Morva, Prahova stb.
A víz nőiségi jellemző. Amint a nőiség szelleme kitölti az emberi lét világának összes réseit, úgy a vizet bőven ontó forrás kiönt, elönt, minden rést kitölt. Az igazi nő kedves, nedves, nevető, üdvöt hozó, minden jellemzőjét a víz neveivel lehet kifejezni. Folyammá dagadó, dagadó, életet továbbadó forrás. Jelen van a Duna, Szajna, Majna, Rajna, Pina és több más folyó neveiben.
A PÜ ösztöni ősgyök, amelyet legtöbb kisbaba ismétel, jelen van a PO, PIavé, PAtak, IPOly, PIna, POtomac és más folyók neveiben. A víz hideg, az első folyónevek egyike az Édenben eredő HIDdekel folyó, ám ez egy mási jellemzőt is rejt: H.D – D.H gyök: HID – DÜH, gyors folyású, dühös. A vizet nevezték hidernek, hidernek is, mivel dermesztett is. A hider szóból hangugrással lett hidro. A székelyföldi Feketeid, valaha Feketehid, ma Feketeügy. Az ügy folyamat, ez az elfolyó víznek is jellemzője, csak addig folyik, ameddig egy digben, gödörben, valahol összegyűl dögivel, és nagy körben dengert azaz tengert alkot. A víz, a denger, tenger, a tavak (tav – vat) felülete net (ned), azaz sima (med, ned), fényes, csillogó. A vízben, vízzel avatnak, beavatnak (vat), az özönével érkező víz zavart okoz (Zazar), áradatot, áradatot (ud, id), eláztat, minden nedves, úszik. Voltak néhányan, akik az Özönvizet is megúszták. A víz a tűz ellensége, folyamatát folyásával oltja, de a víz a SZOMjat is oltja, akár az Olt vize. A szom gyök fordítottja: mosz, ez is víz értelmű. MOSZes, Mózes neve víz jelentésű név, akár MOSon vidéke. A jéghideg víz marón ható, partot is mardos. Ilyen hideg volt a Maros vize az első kóstolásnál, és partot maró is. A mar – ram (m > n) ran is víz jelentésű: sűrűn, komoran hull az őszi eső, de így van rendjén.
Az: id, üd, fi, fo, fö, fü, jó, pi, po, pü ősgyökök, a DEN, NED, HÍD, HUD, HÜD, VÍZ, SZÍV, VAD, VÁD, VED, VID és más gyökszavak, a D, GY, N, P és más hangcsoportok a kifejezésekben. A víz ősnyelvi neveit: b, cs, d, f, gy, h, j, k, l, m, n, p, sz, t, v, z, zs hangokkal alkotott gyökök képezték. Az ősgyökök, gyökszavak: BO, CSO, CSÖP, ID, IDE, UD, ÜD, FO, HUD (GY), JÓ, AKA, LÉ, LOCS, MAD, MED, NAD, NED, EPI, PI, PO, PÜ, SZI, TA, VAD, VAN, VASZ, VAT, ZI, ZSIL, ZSIN stb.
Ezek jelen vannak az utódnyelvben: WATER, WASSER, WAI, AN, VATN, VAND, VANDUO, ÜDENS, VESI, UISCE, SU, VODA, APA, ACQUA, AGUA, PĀNI, MIZU, RAIN, PIOGGIA, RAIN és mások. Ám ők nem tudják, miért az a neve!
Talán elég ennyi bizonyíték arra, hogy a VÍZnek – a teremtés legfontosabb átalakító elemének – több mint tíz neve volt, százféle változattal az ősnyelven. Megnevezéseinek gyökszavai teljesen átszövik az ősnyelvet, a magyar nyelvet. Ám az utódnyelvekben is élnek, beépülve azok szavaiba, anélkül, hogy azon a nyelven létezne magyarázat rá.
A fenti felsorolások teljesség igénye nélküliek, hiszen se vége, se hossza a nyelvi kapcsolatok sokaságának. E nyelvi jelenségeket egy nyelvész csak felelőtlensége teljes tudatában nevezheti véletlennek.